MAGYAR KLASSZIKUSOK
Az istenáldotta tehetség mellett Törőcsik Mari páratlan teljesítményére a magyar filmművészet világháború utáni újjászületése a másik magyarázat, amely nélkül ugyanannyira nem képzelhető el Törőcsik Mari filmszínészi pályafutása, mint ahogyan a magyar film sem képzelhető el nélküle.
Gelencsér Gábor: Mari (Törőcsik Mari 1935–2021)
Báron György: Legendák filmszociográfusa (Szomjas György 1940-2021)
Hegyi Zoltán: Mindenütt otthon (Szomjas György)
Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése (1. rész)
Pentelényi László: „Papi” (Lénárt István 1921-2021)
NŐK ÉS A MODERNITÁS
A modernizmus fontos eleme volt a női rendezők fellépése, Mai Zet terling előtt mindössze hat svéd nő kapott lehetőséget rendezésre. Eleanor May a romantikus komédia modern változatát teremtette meg. Chantal Akerman kultfilmje pedig rendezők sokaságára hatott női szemszögével és dokumentarista szemléletével.
Pazár Sarolta: Nők állóháborúja (Mai Zetterling)
Vincze Teréz: Amikor a tudós rendez (Susan Sontag: Duet for Cannibals)
Darida Veronika: Csendes összeomlás (Chantal Akerman: Jeanne Dielman)
Alföldi Nóra: Az irónia kora (Elaine May)
